A marhákat etetni kell

A marhákat etetni kell

2017. március 17. péntek.
  (Gépek)

Ez nem is lehet kérdés. De az már nem mindegy mivel! A Totalcar.hu újságírója nemrégiben egy, AXIÁL által forgalmazott RMH 21 PREMIUM önjáró takarmánykeverő-kiosztó kocsival ismerkedett. Az erről készült írást az alábbiakban olvashatja.

Akárhogy is nézem, az állattartás mocskos dolog. Ezen talán kevesebbet gondolkodik az ember, amikor eldönti, hogy a 10 forinttal olcsóbb dobozos tejet vegye-e meg a boltban, de ne legyünk álszentek. Az állatok többnyire egy istállóban vannak, kapnak enni, és termelnek a tej mellett mást is, valóban elképesztő technológia van amögött, hogy az a tej olyan tisztán ott lehessen a steril dobozban.

 

 

De hogy mindez megteremjen, a marhákat etetni kell, méghozzá rendesen: felfoghatatlan mennyiségű takarmányt tudnak elcsócsálni nap mint nap, amit pár évtizede még szerencsétlen állatgondozók hatalmas kézikocsikból ontottak eléjük. Mondjuk ki, ez mocskos meló, és még csak nem is hatékony – ennek a kiváltására találták ki a takarmánykeverő kiosztókocsikat. Van ebből is ezerféle, akad, amit traktor húz, néha teherautó-alvázra szerelik, de az igazi királyság az önjáró kivitel.

Az RMH nevű izraeli cég jó névnek számít a mixerszakmában, és könnyű belátni, miért jó egy ilyen önjáró, silómarós gép. Járműnek nem is tekinthető, a helyváltoztatás képessége inkább extra szolgáltatás amellett, hogy képes a takarmány összetevőit szép egyenletesre keverni. Állítólag annyival jobb az így bekevert takarmány, hogy a tejhozam 3-5 százalékkal nő, ha a traktorral vonszolt, hagyományos kiosztókocsit lecserélik.

 

 

Igen, keverni, mert a szarvasmarhák sem csak egyféle kaján élnek, kapnak abrakot, silókukoricát, szénát, szalmát, lucernát, ezt-azt: a recept ráadásul attól függően változik is, hogy épp a tejelés mely időszakában vannak. A takarmánykeverék összetételét hosszú évek tapasztalata alapján alakítják ki, hogy a lehető legtöbb, jó minőségű tej legyen a végeredmény.

Célszerű lenne tehát egy okos személyt alkalmazni a receptúrák bekeverésére, de érdemes inkább egy okos gépészt választani, és a többit elintézi a gép. Az RMH 21 Premium, ahogy a hozzá hasonló összes önjáró keverő-etetőgép, kilogrammos pontossággal képes a takarmány összetevőit felvenni és egy szalagon át a 21 köbméteres tartályába juttatni. A hagyományos technológiáknál az adagolás pontossága leginkább a markolólapát méretével volt arányos.

A gépkezelő kényelmes helyzetből felügyeli a folyamatot: a klimatizált fülke a silómaró szállítószalagjától balra van, csupa üveg, kilát minden irányba. Kint hiába száll a por, bent ebből nem sokat érzékel. Ahova nem lát a kezelő, oda kamerát szereltek, nemcsak a tolatást, a keverőcsigák működését is figyelheti egy képernyőn. Az irányításhoz kell egy kis érzék, mert a gép olyan hosszú, mint egy szóló autóbusz, de sokkal szűkebb helyeken mozog.

 

 

A gép odamegy egy-egy kupachoz, aminek nekiesik a silómaró henger, amit 4,4 méter magasra is fel tud emelni a gép. Az anyagot szállítószalag juttatja a tartályba. A 21 köbméter nem kevés, elvileg a tömör szilázs (ami aprított, összetömörített és erjesztett silókukorica növény) súlya alatt sem szabad megreccsennie a keverőgép alvázának és merev hídjainak, ezért az RMH 21 teherbírása 8,5 tonna. A száraztakarmányok nem ennyire nehezek, de mindig a legrosszabb verzióra kell felkészíteni a technikát. A gép számítógépéből elég kiválasztani a megfelelő receptúrát, és a gép folyamatosan kijelzi, épp hol jár az adott összetevő a szükségeshez képest. Amikor már kezd elég lenni, hangjelzéseket is ad, hogy a kezelő felkészüljön a töltés leállítására. A folyamat így zajlik, amíg végig nem járta az összes takarmányfélét tartalmazó bokszot. A gép számítógépe a beépített erőmérő cellák adataiból tudja, éppen hány kilót vételezett, ez az alapja a keverési arány pontos betartásának.

 

 

Az egész gépet egy 200 lóerős Deutz motor hajtja, és lényegében minden, ami mozog, hidrosztatikus hajtású. Ez konyhanyelven annyit tesz, hogy a motor egy bazi nagy szivattyút hajt, tehát a hajtás csöveken megy a hidromotorokhoz: a kerekeket, de még a takarmánykeverő csigákat is ilyenek hajtják. Az RMH 21 egyébként összkerék-hajtású, azaz mindkét tengelye hajtott, csúcssebessége eléri a 25 km/órát, ami istálló-viszonylatban szuperszonikus.

További érdekesség, hogy mindkét tengelye kormányzott, és ügyes módon azonos és ellentétes irányban is mozoghatnak a kerekei. Utóbbi esetben kicsi a fordulóköre, ha viszont valamihez oldalazni kell, akkor tud úgy is mozogni, mint egy gerincbeteg tacskó, ami az abraktároló rekeszekben, istállókban előnyös.

 

 

Amikor kész a kaja, a gép vételez még egy kis vizet a receptúrának megfelelően, az egészet megmixeli és célba veszi az istállót. Esetünkben tolatva megy be, majd az épület túlsó végén elindul előre és kiszórja a megkevert takarmányt. A kiszórás elve elég szimpla: minél lassabban halad a gép, annál több kevert takarmány jut egy méterre a teheneknek. Akik persze kicsit megriadnak a hangos géptől, de tudják, utána valami jó vár rájuk a folyosó teljes hosszában.

Forrás és kép: Totalcar.hu